Blikk Akták sorozat első rész

Kedvcsináló:

– Jól elcseszted a nacidat, öcsisajt – nézett Bordás látszólag sajnálkozva Bakos
betonba öntött lábára.
– Ezt is ki fogjátok fizetni. Ez egy ötvenezer forintos bőrnadrág!
– De csak volt. Mondjuk, ha leverjük róla a betont, még használható valamire.
– Anyádat verd le! – húzta fel magát láthatóan Bakos. Nem ilyen beszélgetésre
készült.
Bordás megfordult, hangosan, hogy mindenki jól hallja, megszólalt.
– Kálmán bácsi, hozzon már egy kalapácsot!
– A Samu jó lesz? – kérdezett vissza Kálmán.
– Kisebb is elég. Nadrágátalakítás lesz, nem kivégzés.
– Mi van? Há’, menjé’ má’, te állat! – kezdett rémüldözni odabent Bakos, még a
szeme is kerekebb lett.
– Megúszhatod az átalakító műtétet, ha megmondod, ki volt a társad. Tudod:
lakcím, anyja neve és így tovább! – sorolta Bordás és kíváncsian várta az eredményt.
– Anyja neve? Nagy-Britannia, bazmeg! Életemben akkor láttam először a
csávót!
Kálmán időközben befutott a kalapáccsal, ami elég meggyőzően állt Bordás
kezében. Meglóbálta a szerszámot, mint aki a súlyát latolgatja.
– Szóval, hogy hívják a haverodat?
– Az előbb ugattam, hogy fingom sincs.
Bordás ekkor finoman, érzéssel, de határozottan odacsapott Bakos lábára.
Egy nagyobbacska betondarab le is repült a nadrágjáról, ő viszont falfehérré
változott.
– Áááá! Maga nem normális!
– Szokták mondani.